REXAMO és a VillámNyelvtanulás kapcsolata

A titok annyi, hogy forradalmasítottuk, "megváltoztattuk a nyelvtanulási szokásokat - teljesen"- írja dr. Makara György az általa kifejlesztett Villám nyelvoktatási módszerről (Nyelvtanulás Villámfényben). A gyermeki nyelvtanuláshoz hasonlóan - fokozatosan és különös erőfeszítés nélkül - jut el a nyelvtanuló a nyelvismerethez:

  • - először mások megértéséhez és a jó kiejtés képességéhez,
  • - majd adott szöveg módosításához, manipulálásához,
  • ezután pedig a spontán saját beszéd képességéhez.

Az idegen nyelven való gondolkozás - a belső néma beszéd és a képzelet kapcsolata - közben magától kialakul. Hamarabb, mint gondolnánk.
A VillámMódszer fő jellemzője, hogy a nyelvtanuló minden idegen nyelvi mondattal úgy találkozik először, hogy:

  • - előre ismeri annak jelentését,
  • - felismeri az általa korábbról ismert elemeket,
  • - majd kikövetkezteti az ismeretlen elemek jelentését.

Ebben a „trükk” annyi, hogy minden új mondat jelentése a hangfeldolgozásban előre elhangzik magyarul. Megértéséhez nincs szükség az új szavak és nyelvtani szabályok előzetes ismeretére. Ezeket a jelentés ismeretében kikövetkezteti a nyelvtanuló.
Ettől élvezetes, emlékezetes és eredményes ez a nyelvtanulás. Az anyanyelv elsajátításához hasonló, csak könnyebb nála. Itt mindig és pontosan ismerjük ugyanis a szöveg jelent

A tanszöveg jellegzetessége
A VillámTananyagok szövegei szokatlanul bőségesek. Párbeszédekben is, elbeszélésekben is elhangzanak a lecke történetei, hogy közben a kifejezéseket sokféle alakban és szövegkörnyezetben megismerhessük.
A szövegekben szokatlanul sokféle nyelvtani jelenség együttesen fordul elő. Ezeket nem magyarázzuk, hanem kellően sokszor megmutatjuk. Így hamar kialakulnak a sejtések, a „megértéshez szükséges, globális nyelvtani ismeretek”. A nyelvvel való „bánni tudás” képességét erre alapozzuk; a szöveg transzformálásával, „csűrése-csavarásával” alakítjuk ki, és fejlesztjük.

„Aludjunk rá egyet!” - mondjuk sok élményünkre, hogy közben „kitisztuljon a fejünk".
Aludjunk az új tananyagok nyelvi élményeire is, hogy a „tudás-, illetve memória-konszolidáció” agyi folyamatainak teret adjunk!
Ezt az új agykutatási eredményt a tanulás ütemezésében eredményesen kihasználjuk. (Lásd: a „hétlépcsős” tanulást!) Alkalmanként többféle szöveggel folyik a tanulás, és egy-egy szöveggel sok alkalommal találkoznak a nyelvtanulók, és egyre magasabb szintű gyakorlatokat végeznek vele.

VillámMódszer elméleti alapja
Az ember legmagasabb szintű szellemi tevékenységével - a tanulással, a gondolkozással és a beszéddel függ össze a nyelvtanulás. Róluk sok részletet és kevés biztos ismeretet nyújtanak a tudományok - a filozófia, a pszichológia, a neurológia, a nyelvészet, a pedagógia, a módszertan. Sok, egymásnak homlok egyenest ellentmondó elmélet létezik, és száz-százötven éves hagyományokon mintegy 40 féle nyelvoktatási módszer alakult ki. Közös jellegzetességük, hogy nem a spontán, hanem a tudatos nyelvhasználatra építkeznek, és így egyesek képesek, mások képtelenek használható nyelvtudást szerezni.

17 éves kutatási-fejlesztési munkára - új felismerés- és feltevésrendszerre - épül a forradalmi VillámMódszer sikere. Ezek tudományos alapjairól szól a fejlesztő, dr. Makara György Szimu, avagy Gyermeki kíváncsisággal a Világról című könyvében.

Meghökkentő következtetések, sejtések, tézisek filozófiai rendszeréhez vezetnek a leghétköznapibb személyes élmények elemzései - benne a tudat és a képzelet, a tanulás, a tudás, az emlékezet, az agy és a test működése, valamint a testbeszéd és a gesztikuláció, a beszédmegértés, a nyelv- és a nyelvtan használat egy új szemléletet kap. (Relaxa Kft. Kiadó, 2003.)